Magyarországnak szüksége van az IMF készenléti hitelkeretére, ez tény. Nem a pénzre van szükség, hiszen a piacról kedvezőbb feltételekkel juthattunk eddig forráshoz. Az IMF bizalmi tőkét biztosított nekünk, amire alapozva gyakorlatilag kockázat nélkül hitelezhettek nekünk rövidtávon a befektetők. (Olyan nem nagyon akadt, aki hosszú távra is ránk merte volna bízni a pénzét.) AZ IMF-fel folytatott tárgyalások megszakadásával ennek a kedvező helyzetnek most egy időre biztosan vége lesz. Mondhatni két pad között a földre estünk. Az IMF hitel elbizonytalanodásával most a piaci források költségei jelentősen meg fognak emelkedni.

Lehet szidni az IMF-t, de a feltételeket most ők diktálják. Hajlamosak vagyunk teljesen önálló szereplőként tekinteni rá, de forrásai végső soron a többi tagállam hozzánk hasonló adófizetőitől származnak. Egy hazai adófizető sem lenne boldog attól a tudattól, ha az ő adóforintjai olyan ország számláján landolnának, ami azon túl, hogy saját hibájából került nehéz helyzetbe, még az együttműködés feltételrendszerét is fel szeretné rúgni.

Miközben mi a saját szomorú helyzetünkkel vagyunk elfoglalva, nyugaton is fokozódik a helyzet, és az Euribor 2009 augusztusa óta nem látott magasságokba emelkedett.

Az EU kétségbeesetten próbálja megnyugtatni a piacokat az európai bankok stressz tesztjével, melynek eredménye július 23-án, jövő héten esedékes. Sokan szkeptikusan állnak hozzá mondván, hogy a vizsgálatot eleve úgy tervezték meg, hogy a kívánt eredményeket hozza. Különösen a bankok állami adósságleírásokból származó várható veszteségeire vonatokozó becsléseket kíséri hitetlenkedés. Görögország esetében 23% körüli leírással számolnak, de ezt a szánot már nem sokan hiszik el. A JP Morgan a görögöknél 30%-t valószínűsít. Érdekes, hogy itthon senki nem beszél róla, de az amerikaiak a magyar államadósság esetében reálisnak tartanának egy 10%-os veszteséget.

A korábbi bal és jobboldali kormányainknak hatalmas hibája volt, hogy politikai rövidlátásból hagyták ennyire eladósodni az országot, amivel sajnos együtt jár a szuverenitás részleges elvesztésével. A helyzet megoldására hosszú távon a kulcs nyilván az adósságszint csökkentése lenne.

Most sajnos rövidtávon a hitelképesség megtartására kell koncentrálnunk. Mit tesz erre a kormány? Magyarországot újra felteszi a csőddel leginkább fenyegetett államok listájára! Ennél szerencsétlenebb időzítést el sem lehetne képzelni. Nemcsak hazánk pénzügypolitikai hitelességét tesszük újból kockára, de ezúttal az egész EU beleremeghet a magyar virtusba.

Lehet egyszer hibázni vagy akár többször is (lásd Kósa és Szijjártó nyilatkozatait). Azonban minél többször teszi ezt az ország, annál valószínűbb, hogy notórius bajkeverőként tekintenek majd rá, akit jobb a klubbon kívül tudni. Mindenki tegye a szívére a kezét. A németek helyében akarna Ön ilyen szomszédot az euróövezetben?

A néhány héttel ezelőtti bakikat még viszonylag könnyű volt elsimítani, és a piacok hamar megbocsájtottak. Ezúttal azonban nem holmi kommunikációs malőrről van szó, hanem konkrétan arról, hogy a legjelentősebb segítőinknek lett egy időre elegük belőlünk. Persze vissza fogjuk hívni az EU és az IMF küldöttséget, ők pedig vissza akarnak jönni, és végül meg fogunk állapodni, de a hazai piacok nyara még az eddigieknél is forróbb lesz.